Van még egy lépés, amit még meg kell tenni. Tegyük fel, hogy az állami magatartás a közeljövőben nem fog változni. Igen, ez a feltevés talán nem légből kapott, jómagam elég kevés esélyét látom annak, hogy hírtelen a Magyar Állam egy szabadság szerető, nem kizsákmányló, és barátságos intézménnyé váljon.

Ahhoz hogy ez a lépés megléphető legyen a helyi közösségben már kell hogy olyan emberek legyenek akik sikeresek, segítséggel ugyan, de a maguk erejéből. Én személy szerint egy kb. 4000 fős településen mindenkit, kivétel nélkül mindenkit abba az irányba terelnék, hogy vállalkozzon. Először is azért, mert ha jól csinálja, akkor jobban boldogulhat vele, mintha elmegy melózni valami remek gyárba szallag mellé. Másodszor is, mert aki vállalkozó az szembesül olyan dolgokkal amik a felnőtt élet velejárói. Felelősség, kockázat, kemény munka, és ha jól csináltam, akkor siker. Míg a „reggel felkelek elmegyek melóba, biztos a fizum, nem is kell megszakadnom” életforma remek Homer Simpsonokat termel, akiken jól lehet röhögni, ugyanakkor ők bizony négy évente el is mennek szavazni...

A vállalkozók azzal szembesülnének elég hamar, hogy az állam minden fillérjüket akarja. Vagy ha nem is mindet, de nagyon sokat. Jó ezzel mondjuk a bérből és fizetésből élők is szembesülnek. Ha van egy erős helyi társadalom, akkor a következő lépésnek annak kell lennie, hogy a közösség megtagadja az adó befizetését. Egyszerűen bejelentik, hogy megtagadják az adózást. Se ÁFA, se semmi. Miért? Mert piszkosul fel vannak háborodva azon, hogy a marha nehezen megkeresett pénzüket, az állam hogyan kezeli. Azért, mert ők nem lesznek az állam rabszolgái.

És itt azt hiszem be is fejezem, hisz innentől az események leírása már csak fanátziálgatás (eddig is az volt). De milyen szép is lenne...

PS. Nem indulatból bloggolok, átolvasom amit írok kicsit átszerkesztem (tudom nem látszik, ez van), meg néha át is gondolom. Amit itt az adózás közösségi megtagadásáról írok azt teljes mértékig vállalom, és jó ötletnek tartom. Mindazonáltal tisztában vagyok vele, hogy ezzel kivívom mindenki ellenszenvét, aki hisz az államban (első lépésben mondjuk a kettősmércén bloggolók fognak ekézni). Az adó fizetés megtagadása egy fontos lépés abba az irányba, hogy az életünk megoldását kivegyük az állam kezéből, és kisebb rendszerek, kisebb közösségekre ruházzuk. Mert az állami rendszerek nem működnek, és ezt fel kéne ismerni. Nem csak nálunk nem működnek, nyugaton se. Ja hogy nyugaton működnek? Persze, hisz importált munkaerővel mesterségesen fenntarthatóvá teszik, mint ahogy mi is azzá tesszük hitelekkel, és egyéb más furmányos módon, ami a jelen problémáját a jövőbe tolja át. Igen, az adófizetés megtagadása (nem az elsunnyogás, hanem a karakán megtagadása), kellene hogy az első lépése legyen egy olyan folyamatnak, amiben egy ilyen szörnyű intézményt mint a mindent köztulajdonba vonó állam lebontsunk. De ez, véleményem szerint, csak úgy lehetséges, hogy a helyi közösségek valódi közösséggé válnak, és ők indítják el a folyamatot.