Ha megkérdezel tíz magyart, hogy mi kell a vállalkozáshoz, akkor abból kilenc biztos, de lehet hogy mind a tíz azt mondja, hogy pénz. Ha lenne pénzem, akkor ezt és ezt tudnék vállalkozni. Lószart! Jó persze pénz is kell hozzá, de ha egy ötlet ott tartana, hogy már csak pénz kell hozzá, akkor az már csak egy akadály amit le kell győzni. A vállalkozáshoz sokkal fontosabb a humán tőke. Én jelenleg Angliában vagyok asztalos, és látom, hogy lehetnek akármilyen jó gépeid (tényleg olyanokkal dolgozok, amit otthon csak katalógusban láttam), lehet akármilyen szép anyagod amiből dolgozz, ha az asztalosod egy komplett idióta, akkor abból nem lesz semmi. A humán tőke az az alap, ha nincs, akkor építeni sincs mire. Ez talán triviálisnak hangzik, de ha megkérdezed a magyarokat, hogy mi kell a vállalkozáshoz, akkor jellemzően nem azt a választ fogod hallani, hogy (minimum) egy jó szakember aki érti a dolgát, pénzt meg majd szerzünk valahogy.
Tehát az önkormányzat számára a feladat az lenne, hogy az önálló vállalkozás irányába terelje azokat, akiknek valamilyen segítségre lenne szükségük (jellemzően mindenkit aki kevesebbet keres mint félmillió forint). Az önálló vállalkozás kifejezést kényszerűen használom, mert nem azt értem rajta, hogy ha valakinek van egy biztos munkahelye, akkor azt hagyja ott valami bizonytalan vállalkozásért. Inkább példákban illusztrálom. Mondjuk legyen szó egy asztalosról, akinek a gépei még megvannak de ő maga el kellett menjen dolgozni mondjuk portásnak, vagy éjjeli őrnek, mivel a szakma úgy ahogy ő csinálta nagyjából 10 éve egyszerűen megdöglött. Az önkormányzatnak az ilyen asztalost arra kell ösztönöznie, hogy porolja le a gépeit, és álljon neki az alkotói tevékenységnek. „Jó de minek azt, ki veszi azt meg?” jön a kérdés. „Nincs az embereknek pénzük, elmennek az Ikeába, én azzal nem tudok versenyezni”. Találkoztam olyanokkal is otthon akiknek a hobbija az audiótechnika volt. Az ilyen emberek számára is az kellene mondania az önkormányzatnak hogy nagyon jó amit csinálsz, csináld még, csináld eladásra. És itt jön az egyik csavar. Az önkormányzatnak segítenie kellene ezeket az embereket, hogy a termékeiket európai piacra tudják vinni.
Igen tudom. Itt most nem említettem konkrétumot, hogy hogyan kéne ezt csinálnia. Nem írtam konkrétumot, mert nem is tudom, de nem is kell tudnom. Mivel abban bízom, hogy ez az egész kísérlet egy politikai koncepció égisze alatt zajlik, ezért egy ilyen helyi kezdeményezés nem maradna zárt és helyi. Abban bízom, hogy az első lépések után mondjuk a konzervatív közösség heves érdeklődéssel viseltetne a helyi közösség iránt, néha el is látogatnának, és ötetekkel, tanácsokkal látnának el arra vonatkozólag, hogy hogy is kéne csinálni. És igen tudom, az európai piacra termelés nem feltétlenül teremti meg a helyi közösséget.
Viszont többségében vannak egy ilyen településen olyanok, akik nem rendelkeznek ilyen európai piacra való szaktudással. Nem iparosok. Számukra is hasonló ajánlattal állhatna az önkormányzat.
Műveld kerted, tarts állatot, és a fölösleget add el helyben. Ahhoz hogy ez sikeres legyen kell a résztvevők számára némi fejtágítás és persze némi segítség is, az is lehet hogy anyagi segítség. Nem erre nincs receptem hogy hogy kéne megoldani, ezt a konkrét hely és szituáció ismeretéből kell kideríteni.
De a lényeg a lényeg: az önálló vállalkozás felé kell terelni azokat akik számára az egyről a kettőre jutás alkalmazottként (vagy munkanélküliként) nem sikerül.
