Forradalmi ajánló

Forradalmi ajánló

Milyen a jó konzervatív?

2016. február 16. - kristophoros83

Ma szerintem sokkal többen vallják magukat konzervatívnak, mint ahányan tudják, hogy mit is jelent valójában. Az átlag ember elképzeléseiben a konzervatív valami olyasmi, akinek van családja, három gyereke, rendesen fizet adót, normális állása van, és ha valami megtöri a napi rutinját, akkor az már kész katasztrófa. Mondanom sem kell nem ezek a konzervatív fő ismérvei.

Nem fogok tudni átfogó képet adni a konzervatív társadalomfilozófia alakulásáról, és minden szerzőjéről, ezért most csak röviden szeretném bemutatni azokat jellemzőket, amikkel a konzervatív iskola bír.

 

A konzervatívizmus reakcióként jelent meg a politikai gondolkodás történetében. Amire a reakció született az a XVIII. században divatos politikai racionalizmus volt, amely aztán meg is mutatta, hogy mint elmélet nem állja ki a gyakorlat próbáját. A politikai racionalizmus, vagy szerződés-elméleten alapuló társadalomfilozófia állítása úgy foglalható össze, hogy a társadalom nem más, mint egyének szerződésen alapuló közössége, és mivel ezzel a szerződéssel baj van, ezért az újra kell írni. Töröljünk el mindent, és építsünk fel egy szép új világot, ami aztán sokkal szebb, jobb, és igazságosabb lesz mint az előző. Ennek a gondolatnak a szellemében csinálták a francia forradalmat is. A konzervativizmus ezzel a gondolattal száll szembe, mégpedig – szerintem – nagyon helyesen. Ugyanis nem lehet értelmezni az embert a társadalmon kívül. A társadalomban-lét nem egy olyan adottsága az embernek ami külsőleg adódik hozzá, hanem olyas valami ami az embert emberré teszi. Ezért minden olyan törekvés, ami a társadalmat egy csapásra akarja átszabni kudarcra van ítélve.

 

Ha a politikai elméletekről lehámozzuk a felszínt véleményem szerint a leges legmélyükben nem találunk mást mint szándékokat, bűnöket, és erényeket (igen kicsit keresztényi a megfogalmazás). A konzervativizmus erénye szerintem az alázat. Ugyanis a konzervatív tudja, hogy nem tud semmit. Tisztában van vele, hogy ha megszerzi a hatalmat, akkor azt eszközként használva nem tudja jobbá tenni a világot, csak sivárrá. A konzervatív tudja, hogy ha teszünk valamit, akkor vannak szándékolt tetteink, és velük kézen fogva jönnek a nem-szándékolt tetteink. Mert ilyen az élet és kész. Oidipusz megölte azt a gazembert aki az útját állta, és elvette a királynét. Legalább is ez volt a szándékolt tette. A nem-szándékolt pedig, hogy megölte az apját, és elvette az anyját. A jó konzervatív tudja, hogy az élet ilyen. Ezért viszolyog, mit viszolyog egyenesen undorodik a társadalom-mérnökösködéstől. Tudja, hogy legyen a legjobb szándékú is az elképzelés, ami alapján át akarjuk formálni a világot, a változtatásnak ki kell állnia gyakorlat próbáját. A konzervativizmus gyakorlati. Vagyis nem tudja megmondani hogy mi lesz, hanem azt mondja, hogy nézzük meg a gyakorlatban, hogy ebből mi lesz. És azt kell, hogy mondjam a történelem a konzervativizmust igazolta, mert eddig minden elmélet, ami megomondta, hogy mi lesz, az kudarcot vallott.

 

A jó konzervatív a hagyományokra és egyáltalán a múltra úgy tekint, mint amit tisztelni kell. Ez nem azt jelenti, hogy a múltunk rabjának kell lennünk. Még csak azt sem, hogy minden változás ördögtől való. Ez pusztán azt annyit jelent, hogy a konzervatív felismeri, hogy minden ami vagyok, minden amit tudok, az hosszú munka eredménye, generációkon átívelő folyamatnak köszönhető. Ha ezt a folyamatot elvágjuk, akkor abból előre jutás nem lesz. A konzervatív nem mondja azt, hogy ez így jó, ahogy van, ne változtassunk rajta. Csak azt mondja, hogy ha elhisszük, hogy a múlt eltörlésével egy szebb jövő felé haladunk, akkor annak csalódás lesz a vége.

 

Konzervatív és a társadalom

 

A jó konzervatív tisztában van a fogalmakkal, amik nálunk így az utóbbi pár évben (úgy nagyjából 70 de lehet kicsit több) picit összekeveredtek. A konzervatív tudja azt amit a szocialista nem, hogy állam és társadalom nem ugyanaz. Hogy az állam nem az egy országban élők közössége, hanem valami más.

A társadalom lényege a szabályozatlanság, a táradalom léte organikus. A társadalomban találkozások jönnek létre, emberek csoportokat alkotnak érdeklődési körök mentén, értékrendek, személyes szimpátiák mentén. A társadalomban az egyik fő találkozási pont a piac, megmutatja, hogy minek mi az értéke, minek mi a helye. A társadalom egyik fő jellemzője a közvetlenség. A résztvevők közvetlen kapcsolódása egymáshoz. Miféle kapcsolódás? Az embernek szükségletei vannak, és szükségleteket elégít ki. Tudja, hogy mire képes, a piac megmutatja hogy az mit ér. Sokszor gondoljuk a piacra, hogy kegyetlen, és igazságtalan, lehet hogy az is. Mert miért keres mondjuk egy focista (aki jobbára egy idióta, ezt mindig meg szokták jegyezni) jóval többet, mint egy orvos (általában ezt nem az orvosok szokták mondani)? És a helyes válasz erre az, hogy mert a sok idióta kifizet 70 fontot azért, hogy lásson egy focimeccset. A piac maga a valóság terepe, ami sokszor kegyetlen, és egyenlőtlenségeket szül. De akkor is maga a valóság. Ezért szeretni a konzervatív a piacot, és nem azért mert ő a nyertesek közé tartozik. A társadalom nem csak a gazdasági tevékenységnek a terepe, hanem az egymás segítéséé is. Az emberben, de nem csak az emberben, más élőlényekben is benne van az a természetes ösztön, hogy segítsünk a társainkon. Mert tudjuk, hogy bárki kerülhet bajba, mi is. Egy közösségekből álló társadalomban az ember számíthat a közösség tagjainak a segítségére, ahogy az ö segítségére is számíthatnak.

 

És akkor mi az állam? Azt hiszem Scruton foglmazta meg elég ügyesen a társadalom és az állam kapcsolatát. A társadalom és az állam olyan viszonyban van, mint a futbaljátékosok és a bíró. A focisták játsszák a focit, a bíró pedig figyel arra, hogy a játékot szabálysan játsszak. Ha a bíró beavatkozik, mert mondjuk a verseny túl egyenlőtlen, akkor az eredmény egyenlőbb lesz ugyan, csak oda a játék. A konzervatívizmus szerint az államnak nem feladata, hogy bármit is megoldjon. Az a feladata, hogy biztosítsa azt a környezetet, ahol a törvényes rend uralkodik. Az állam nem való egyébre, minthogy őrködjön a társadalom felett, hogy ott a játékot szabályosan játsszák.

 

Ez az, amit a hagyományos baloldal rosszul mér fel. Marx óta a baloldali gondolat gyökere nem más, minthogy az állam erejét kihasználva hozzunk egyenlőséget az egyenlőtlenségbe, vegyük el a gazdagoktól az extraprofitot és adjuk oda a szegényeknek, és mindezt az állam tegye meg. Ez a baloldali gondolkodás fő ismérve. És ebből a szemszögből nézve két következtetést vonhatnuk le. Az egyik, hogy ma Magyarországon szinte minden parlamenti párt baloldali (na jó, nem csak szinte), és az, hogy a baloldaliság, a baloldali gondolat a felelős a fokozott elszegényedésért, és lecsússzásért, ami már nagyon régóta tart. Én elismerem a jó szándékot, csak a vele kikövezett út most épp a pokolba visz. Mert az állami szabályozással létrehozott mesterséges jólét mögött az sejlik fel, hogy a kitalálóinak a horizontja csak addig terjed, hogy micsoda szegénység és egyenlőtlenség van, de az már túl van a látókörön, hogy mi az oka a gazdagságnak, és a szegénységnek. Az már az észlelési tartományon kívül esik, hogy mi az oka az egyenlőtlenségnek. Egy hithű baloldali azt mondja, hogy igazságos elvenni a gazdagoktól, azért hogy adjunk a szegényeknek is, mert csak azt látja, hogy a gazdagnak több van, míg a szegénynek kevés. De azt valószínűleg nem látja, hogy miféle teljesítmény van amögött, hogy a gazdagnak több legyen mint a szegénynek. A jó konzervatív tudja, hogy az emberek természetszerőleg nem egyenlőek egymással. Vannak okosabbak és kevésbé okosabbak, erősebbek és kevésbé erősebbek, szorgalmasak és kevésbé szorgalmasak. Ilyen természetes egyenlőtlenségbe mesterséges egyenlőséget hozni olyan, mintha egy futóversenyen egy súlylökő alkatú versenyző is indulna, majd mivel esélye sincs a sprinterekkel szemben, ezért a bírókhoz könyörögne, hogy előnyöket biztosítsanak neki. Az emberek közötti természetes egyenlőtlenség az elért eredményeken is lemérhető.

 

A konzervatív írtózik az állami beavatkozástól. És attól is, hogy az államot összekeverik a közösséggel, a társadalommal. Ez egy alapvető baloldali tévedés, hogy a „tenni a közösségért” és az „adót fizetni” közé egyenlőségjelet tesznek. Holott a kettő köszönö viszonyban sincs egymással, hisz az állam nem közösség, pusztán egy nagy intézményrendszer, ami elvesz és osztogat. A társadalom ezzel szemben belső élettel rendelkezik, a benne élő egyének szabad kapcsolatokat alakítanak ki egymással. Mindebből következik, hogy állam és társadalom fordítottan arányos, minél nagyobb az állam, annál kisebb a társadalom (ennek a végpontján van a totalitárius állam, ahol már nincsenek közvetlen kapcsolatok, hanem mindenki az állam része, egy pici fogaskerék a gépezetben).

 

A fentiekből jól látszik, hogy a konzervatív társadalom párti. Azért mert a társadalom az ember természetes közege. A túlzott állam pedig csak romlást és pusztulást hozhat.

A bejegyzés trackback címe:

https://forrongo.blog.hu/api/trackback/id/tr508394852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ad Dio 2016.02.16. 15:42:18

Jó, bár kissé idealizált kép. A legtöbb ember nem kvinteszenciális konzervatív, nem progresszív, nem liberális, nem kommunista. Sokkal inkább ezen koordináta rendszerben valahol áll (sokszor több helyen egyszerre, attól függően hogy milyen témában és milyen nézőponttal vizsgálódik :-).

Annyiban egyetértek, hogy a jó konzervatív egyik jellemző vonása, hogy a múlt működő formátumait vonakodva váltja fel olyanokra, amik kétesek. Főleg hezitál, ha még soha nem látott formákról van szó. A szerves történelembe ágyazottság, a valahonnan érkezés, valamiből építkezés tudata kíséri a politikáját.

Terézágyú 2016.02.16. 16:17:28

@Ad Dio:
"hogy a jó konzervatív egyik jellemző vonása, hogy a múlt működő formátumait vonakodva váltja fel olyanokra, amik kétesek"

Csak a legtöbbször nem működnek ezek a formátumok. Vagy legalábbis nem tökéletesen. Vagy egyesek számára nem. Vagy legalábbis sokan mondják, hogy nem.

Moin Moin 2016.02.16. 16:35:11

"...Az állam nem való egyébre, minthogy őrködjön a társadalom felett, hogy ott a játékot szabályosan játsszák..." - O.K., de hogyan jönnek létre a szabályok és mi van, ha kiderül ezekről a (társadalmi stratégiabeli) szabályokról, hogy alkalmatlanok egy demokratikus és piacgazdaság-alapú társadalom, közél és gazdaság működtetésére?
...Akkor a konzi hátradől sajnálkozva és azt mondja: "- Majd az idő kiforogja - vagy ezer év alatt!"?

Amúgy meg baromi sablonos a képed arról, amit ti, konzik "társadaommérnökösködésnek" szoktatok csúfolni! Ráadásul ez nem is kifejezetten a politika irányultságához kötődő jelenség (azaz nem "baloldali").

A helyzet az, hogy mióta a konzervativizmus létrejött (valóban reakcióként -de koránt sem azzal a céllal, amit te írsz, hanem egyszerűen csupán a finnyás hatalmi elit önvédelmi-önpozíció-magyarázó katyvaszként), valamikor a XVIII. század végén, azóta annyi újat tudtunk meg az ember, mit egyén és mint közösségalkotó viselkedéségéről (és ezzel együtt átstrukturálhatóságáról is), hogy azok egyszerűen alapfeltételezéseiben rendítették meg mindazt, ami a konzervatív társadalomkép alapja.

Bizony. a konzervativizmus csak ott érhet el sikereket, ahol ennek megvannak a társadalomban a széles tömegeket érintő mentalitásbeli alapjai. Ahol ezek nm adottak, hogy a konzervativizmus puszta uralmi elit-önzéskét tud csak működni, vagy esetleg elefántcsonttorony-emberek semmit hasznot sem termelő gittügyleteként. Jó példa erre épp a PKP sorsa!

Gery87 2016.02.16. 16:40:04

"Csak a legtöbbször nem működnek ezek a formátumok. "

Működő formátumokról van szó, amik nyilván nem tökéletesek.

"Vagy legalábbis nem tökéletesen. Vagy egyesek számára nem. "

Ez mindig mindenre igaz lesz! Arra is ami leváltaná. A kérdés hogy megéri e és milyen mélységben.

"Vagy legalábbis sokan mondják, hogy nem. "

A mondani valamit meg nem tény és nem gyakorlat.
Meg ugye hazudni is lehet, érdekből....meg szarul is csinálni valamit, ami amúgy működőképes és ebből lesz a téves következtetés hogy nem működik...pedig igen, csak nem tökéletesen: "De akkor is maga a valóság. "

Tranquillius 2016.02.16. 16:43:03

@Moin Moin: A progresszív baloldal azt mondja, hogy ami nem megy azt erőltetni kell. A konzervatívok meg azt, hogy nem. Ennyi a különbség.
@kristophoros83: Köszi, a cikk üdítő kivétel az index címlapon.

Terézágyú 2016.02.16. 16:47:06

@Gery87:
"A mondani valamit meg nem tény és nem gyakorlat.
Meg ugye hazudni is lehet, érdekből....meg szarul is csinálni valamit, ami amúgy működőképes"

na ja. De akkor van a konzervatív, aki NEM hazudik, és NEM az önérdekét nézi, amikor azt mondja, hogy minden jó így, ahogy eddig, és van a ... hm. nem-konzervatív, aki viszont hazudik, mert ez az érdeke, hogy "neeeem, ez így nem működik"....

A tények döntik el, hogy mi működik és mi nem? De mik a tények? :) azok is tények, hogy a házasságok fele (vagy mittomménmennyi része) válással végződik... tehát a tények azt mondják, hogy a házasság mint olyan, nem működik... :)
Vagy éppen ott van Trianon kérdése: az egyik fél azt mondja, hogy ezer évig jó volt, ne változtassunk, sőt éppen azért lett baj, mert a másik fél változtatni akart - a másik fél viszont azt mondja, hogy már ELŐBB kellett volna változtatni, és nem ragaszkodni a régihez, ami már régóta nem működött...

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.16. 16:47:25

A konzervatív fő ismertetőjele: elutasítja a liberalizmust, mármint a társadalmi értékek terén. Egyébként gazdaságpolitikailag lehet liberális is.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.16. 16:48:25

"ma Magyarországon szinte minden parlamenti párt baloldali "

Ez nem igaz. Pl. a DK nem az, de az MSZP sem.

Gery87 2016.02.16. 16:54:24

@Moin Moin:

"valamikor a XVIII. század végén, azóta annyi újat tudtunk meg az ember, mit egyén és mint közösségalkotó viselkedéségéről (és ezzel együtt átstrukturálhatóságáról is), hogy azok egyszerűen alapfeltételezéseiben rendítették meg mindazt, ami a konzervatív társadalomkép alapja."

Mármint mik ezek?
A család, vallás, hit, a társadalmi hierarchia területei...?
Mi olyanra jöttünk rá, amire az elmúlt 15.000 évben nem tudtunk, és eddig csak rossz választ adtunk rá és az összes létező civilizáció?
Nem hinném azt se hogy a konzervativizmus ne követte volna az elmúlt 200 év változásait...ne csináljunk úgy mintha parókás arisztokraták hümmögnének gúnyosan a választójogra meg hasonlók...

Amúgy nem látom hogy a nyugati nem konzervatív "finnyás hatalmi elit" nem épp "önvédelmi-önpozíció-magyarázó katyvaszként" reagálna!

"a konzervativizmus csak ott érhet el sikereket, ahol ennek megvannak a társadalomban a széles tömegeket érintő mentalitásbeli alapjai. "

A nyugati elöregedő, morális válságba süllyedt őslakosság is egy jó nagy konzervatív választ fog adni a bevándorlásra és a demográfiai válságra is!
Vagy elpusztul...ha másképp nem, mint kultúra, civilizáció igen.

Nem látom hogy a konzervativizmusnál nagyságrendekkel jobb és hatékonyabb ideológiák lennének.
főleg hogy egy ettől eltérő -izmus épp a szakadék felé hajt minket...

Terézágyú 2016.02.16. 16:58:30

@Gery87:
"főleg hogy egy ettől eltérő -izmus épp a szakadék felé hajt minket... "

:))))))))) Ja, egyenlö felek beszélgetnek :)))

Gery87 2016.02.16. 17:02:08

@Terézágyú:

"na ja. De akkor van a konzervatív, aki NEM hazudik, és NEM az önérdekét nézi, amikor azt mondja, hogy minden jó így, ahogy eddig, és van a "

francokat. Senki nem mondta hogy mindig minden jó ahogy van...
Csak a gyökeres változás és eltörlés, tiltás mellett azért van még más út is...

"azok is tények, hogy a házasságok fele (vagy mittomménmennyi része) válással végződik... tehát a tények azt mondják, hogy a házasság mint olyan, nem működik... :)"

A házasság mint olyan működőképes, az egyes emberek miatt nem működik!
Lehet jól csinálni és működhet? Igen, tehát működőképes.
De választhatsz, pl nem házasodsz meg...tehát megint csat értelmetlen küzdeni ellene...

Gery87 2016.02.16. 17:04:52

@Terézágyú:

Most őszintén, mi lesz a mai liberalizmusnak nevezett dolognak a vége? Valami pozitív? nem hinném...

Ad Dio 2016.02.16. 17:09:41

@Terézágyú:

Én egy igazi progresszív ember közelében élek és nap-mint-nap látom, hogy miképpen él, gondolkozik, dönt. Elég sokat vitázunk :-))).

A beszélgetéseink hátterében mindig az húzódik meg, hogy ő a jelen pillanatra mindig csak úgy tekint, mint egy _rossz, javítandó_ állapotra. A megoldás mindig a _jövőben_ van. Ott viszont mintegy transzcendens szent, ott lebeg a tökéletes megoldás, amit csak meg kell találnunk (az új, mindig JOBB jeligével). Épp ezért ő hajlamos állandóan változtatni. A dolog rém izgalmas tud lenni. Viszont a csapda az, hogy úgy véli, hogy a pillanat mindig egyedi, a helyzet pedig önmagában álló. Így szinte soha nem keres múltbéli párhuzamokat, így a döntései számára nem tud igazi következmény és kockázatelemzést végezni. Épp ezért a elég veszélyes és instabil a világa.

Én konzervatív(abb) vagyok nála. A jelen számomra nem egy rossz, tökéletlen valamiként jelenik meg, hanem egy _adottságként_. Ez a "van". Mégpedig azért EZ a "van", mert egy szerves folyamat végén ide értünk. Ha változtatni kell, csak olyanra vagyok hajlandó lecserélni, ami prognosztizálhatóan jobb lesz mint a mai állapot. ehhez azonban kénytelen vagyok múltbeli párhuzamokat, garanciákat, referenciákat keresni, mert a jövő nem vizsgálható.

Érdekes játék ez. Ő nagy álmodozó. Mindig nagyban gondolkozik. Én a követ kőre ember vagyok, aki a biztos építkezésben látja a jövőjét.

Egyikünknek sincs persze "igaza". A kockázatkereső és a biztonságkereső alapállás megfér egymás mellett. Sőt: kiegészítik egymást. Ezt a mi saját személyes életünk nagyszerűen példázza.

Gery87 2016.02.16. 17:15:14

Rohadtul nem a MoinMoin által is preferált teljesítményelvű, meritokrata társadalom felé halad most sem a nyugati "liberalizmus" sem!
Kisebbségek és őket védeni, helyzetbe hozni akaró érdekcsoportok pozitív diszkriminációért és kvótákért ajvékolnak, lobbizna mindenféle teljesítmény és alap nélkül!

Ad Dio 2016.02.16. 17:18:24

@BircaHang Média:

"A konzervatív fő ismertetőjele: elutasítja a liberalizmust, mármint a társadalmi értékek terén."

Ezzel vitatkoznék.

A konzervatívok és a liberalizmus ellentéte abból adódik, hogy mi a "haladó" liberalizmust baloldali narratívából ismerjük. Vagyis a liberalizmus=bal-liberalizmus. Ez azonban nem igaz.

A liberalizmus valójában közkincs. A nyugati világ értékrendje jelenleg ezen alapszik. Ami válságban van, az a bal-liberalizmus, amit elvittek a falig és még azon is tovább. Európa továbblépése szvsz épp a liberalizmus jobboldali értelmezésének a továbbfejlesztése. Ilyen például a demokrácia alapelvének komolyan vétele: a többség véleménye szerinti kormányzás. Másik alapelve a vélemények egyenlősége, mely alapján el kell vetni (de legalábbis gyengíteni) a kompenzációs, pozitív vagy negatív diszkriminációs rendszereket.

A nyugat számára nagyobb szabadságot (pl. őszintébb, átláthatóbb világot) a jobboldali módon értelmezett liberalizmus hozhat.

Ad Dio 2016.02.16. 17:20:01

@Gery87:

"valamikor a XVIII. század végén, azóta annyi újat tudtunk meg az ember, mit egyén és mint közösségalkotó viselkedéségéről (és ezzel együtt átstrukturálhatóságáról is), hogy azok egyszerűen alapfeltételezéseiben rendítették meg mindazt, ami a konzervatív társadalomkép alapja."

Ez egy tipikus bal-liberális hit.

Gery87 2016.02.16. 17:23:24

Vicces: Azt írja Moin:
"A demokrácia (azaz: a pozíciók kompetenciákhoz kötött megszerezhetősége – mert hát ez a demokrácia leglényege!) igen jól teljesít gyakorlatilag egész Északnyugat-Európába"

Az biztos...de még inkább Kanadában ahol az a haladás és "kompetencia" hogy kell muszlim, rokkant, őslakos, nő stb a kormányba...hisz a hatékonyság ezeken múlik..."Because it is 2015."...nyilván ez csak véletlenek és mind a szakmája legjobbja...(persze).

Ad Dio 2016.02.16. 17:24:36

@Terézágyú:

"A tények döntik el, hogy mi működik és mi nem? De mik a tények? :) azok is tények, hogy a házasságok fele (vagy mittomménmennyi része) válással végződik... tehát a tények azt mondják, hogy a házasság mint olyan, nem működik... :)"

Egy jobboldali liberális világban nem az a kérdés hogy "működik-e", hanem az, hogy van-e rá igénye a társadalomnak. Úgy tűnik van. innentől kell hogy legyen, azt a delikvensek meg majd eldöntik hogy hogy élnek vele. Az államnak nem az dolga, hogy megoldásokat és eszközöket kreáljon a polgárok magánélete számára, hanem csupán az, hogy artikulálják a polgárok igényeit.

Visceroid 2016.02.16. 17:27:58

"Milyen a jó konzervatív?"

Egy biztos, a Fidesz és a Jobbik nem konzervatívok.

Gery87 2016.02.16. 17:28:04

@Ad Dio:

Így van.
De ezt valóban teljesítmény alapú keretbe kell foglalni, különben a demokrácia populizmussá degradálódik, a jog és törvény előtti ill véleménybeli egyenlőség meg a "legtöbb hülye" diktatúrájává..

Brix 2016.02.16. 17:32:07

A legjobb az lenne, ha olyan pártok születnének, amelyek ötvöznék a konzervativizmus, a progresszió és a liberalizmus legjobb értékeit. Az "elitista " konzervatívizmusra ugyanúgy nincs szükség , mint az elitista liberalizmusra, tulajdonképpen mindkettő a többség akarata ellen dolgozó, a kizsákmányolást támogató eszmerendszer.
A 21-ik században a populista , progresszzív (zöld) konzervatívizmusra lenne igazán szükség, hiszen hiszen több olyan súlyos problémát kellene egyszerre megoldani, amit elitista politikával eddig nem lehetett.
A kapitalizmus, a tőkés kizsákmányolás olyan szakaszba jutott, amely már veszélyezteti a bolygónk társadalmainak egyensúlyát. NYilvánvaló, hogy a felső 1 % nem birtokolhatja a javak 60%-át... Ez rövid távon sem fog működni. A háborúk és a migráció közbe fog szólni, és erőszakkal újra lesz osztva , a kisebbség kezében sok esetben érdemtelenül felhalmazott vagyon. Most azt látjuk , hogy embertízmilliók vannak mozgásban, jelentős részben az egyenlőtlenségi defektus miatt, amely társadalmi nyugtalanságot , háborúkat indukál Sok országban. pl Szíriában , Irakban Iránban, a Közel-Keleten 20-30 éve normálisan éltek az emberek, nem voltak gazdagok, de béke volt és viszonylagos jólét. A bajok a nyugati gazdasági- és katonai beavatkozás miatt alakultak ki....
A nyugati liberális, és konzervatív politika is megbukott, hiszen nem sikerült semmit megoldani a fejlődő világban, sőt rosszabbá vált minden...
Maguk a nyugat-európai rendszerek is válságban vannak, hiszen haldoklik a szociális piacgazdaság, stagnál a középréteg, és rengeteg a lecsúszó ember, és mindez megspékelve a korlátlan migrációval..
A jelenlegi helyzetre a hagyományos konzervatív politikának nincs megoldási javaslata, ide egy új , proaktv , progresszív, de konzervatív alapokon álló politikára lenne szükség.

Ad Dio 2016.02.16. 17:43:14

@Gery87:

Én ebben a közvetlen demokráciát látom lehetséges jövőképként. A technológia adott hozzá. Nem hiszem hogy le kellene nézni bárki is a véleménye miatt: aki akar, az majd foglalkozik a kérdéssel és beleszól.

Ad Dio 2016.02.16. 17:45:12

@Brix:

Ez egy REMEK hozzászólás. Komolyan. Szinte minden gondolatával csak egyetérteni tudok!

Ad Dio 2016.02.16. 17:47:22

@Visceroid:

Ha a konzervatívot csak mint szélsőértéket tudod elképzelni, akkor így van. De szélsőértékek nincsenek a politikában. Nincs fehér és fekete, csak szürke.

A Fidesz inkább konzervatív. A Jobbikról még valójában sok mindent nem tudunk. Talán egyszer majd kormányra jot és akkor kiderül.

Gery87 2016.02.16. 17:48:33

@Brix:

Szerintem az elitista konzervativizmust meghaladtuk. (helyette van elitista baloldal)
A konzervativizmus már rég nem azt jelenti hogy a szűk hatalmi elit frászt kap a forradalmi változásoktól. (ahogy utaltak rá). Tömegek ideológiájává válthatott.

Az nem "elitizmus" hogy valaki, valakik nem akarnak más életformát, kultúrát, szokásjogot, közeget maguk körül, maguknak és védik az életformájukat...meg ez normális reakció és amit nézni kell hogy valamiért van elsősorban, nem valami ellen.

"nyugati liberális, és konzervatív politika is megbukott, hiszen nem sikerült semmit megoldani a fejlődő világban,"

Nem hiszem hogy ez feladata lenne, érdek nélkül.. Akkor ők mit csinálnak? Várják a mannát?
Ez megint ilyen baloldali hülyeség...
A globalizáció miatt kapcsolatban állnak egymással de ez a kapcsolat nem egyenrangú és ez természetes.

" sőt rosszabbá vált minden.."

Ez meg azért baj, mert mindenkinek baj, nekünk is.

Gery87 2016.02.16. 17:58:30

@Ad Dio:

Én abban nem hiszek...nézd meg a közösségi médiát: hiteltelen, önmagukból hülyét csináló degeneráltak gyűjtőhelye ami semmi értéket nem állít elő.

A "közösségi" közvetlen platform nem tudja kiváltani a kompetens intézményeket.

Az egyes ember akkor is csak közvetett módon tudna bármiről információt szerezni, amit ezer dolog befolyásol és ferdít....na meg képessége sincs rá hogy a közvetlen döntés jogát rábízzuk!
A népszavazásban is a lényeg hogy mit és hogyan tesszük fel a kérdést, ezért sem jó semmire és ezért nem csodamódszer...

"Nem hiszem hogy le kellene nézni bárki is a véleménye miatt"

Nem kell lenézni, csak elfogadni hogy a vélemények és a hozzájuk tartozó emberek kompetenciái nem egyenrangúak így nem vehetők egyformán alapul!

Egy átlagembernek semmi hozzáértése pl az energiaszektorhoz, ne is szóljon bele!

Afrika steht an der Elbe 2016.02.16. 18:09:42

Jómagam azt nem értettem soha a liberálisokban, ha valami igaz volt 5 ezer évig, az most hirtelen miért nem igaz többé? Azért mert azt mondta az SZDSZ? Ez kurva kevés.

Egyallampolgar 2016.02.16. 19:11:01

Köszi az írást. Sok új szempontot adott. A gazdasági bekezdésben nem értek egyet a focibíró szerepével, de az is lehet, hogy emiatt nem vagyok konzervatív.
Az, hogy Magyaroszágon Bokros után már minden párt igyekszik baloldalibb demagógiát nyomni mint ellenfele szerintem helyes megállapítás. (Medgyessy Péter megígéri a költségvetést hazavágó programot 2002-ben, mire a FIDESZ 14. havi nyugdíjjat licitál.)

Az viszont merőben új MOST, hogy néhány hete a tisztviselők családtagjai is nyerhetnek közbeszerzésen, hogy néhány napja a Posta megtagadhat közérdekű adatok közlését. Itt olyan lopás folyik ami újdonság és egyre gyorsul.

Köldök_szösz 2016.02.16. 19:12:08

Milyen a jó konzervatív?
Aki tud liberális is lenni néha.

És ez oda vissza igaz.

Sehol nincsenek szélsőségek. Meg kéne tanulni rugalmasan gondolkodni.

Köldök_szösz 2016.02.16. 19:13:06

@Afrika steht an der Elbe: Az evolúció is gondolom egy helyben állt 5 ezer évig. Ja hogy ha már valaki ennyire konzerv az az ilyen hülyeségeket sem hiszi el.

borzimorzi 2016.02.16. 19:14:42

@Ad Dio: Ott a pont! Épp csak kéne, de nagyon egy erős konzlib párt...
Üdv:
b

borzimorzi 2016.02.16. 19:16:52

@Brix: Hoppá, ez a hsz jobb volt, mint a poszt!
Üdv:
b

Ad Dio 2016.02.16. 19:21:34

@Gery87:

Szögezzük le, minden bizonnyal nincs tökéletes rendszer.

Viszont... a demokrácia a többség véleményének artikulálásán alapszik. Legalábbis eredeti értelmében. Az un. "liberális demokrácia", egy ideológiai képződmény, ami ezzel nem igazán kompatibilis.

A valódi demokrácia egy olyan társadalmi rendszer, amiben a polgárok maguk döntenek a sorsukról, mivel a saját életükről van szó.

"A "közösségi" közvetlen platform nem tudja kiváltani a kompetens intézményeket."

Hol látsz Te kompetens intézményeket? Mert amit én látok, az sokkal inkább gazdasági érdekcsoportok által mozgatott lobbivilág. itt nincsenek "független szakértő kompetens intézmények". A politikusok meg aztán főleg nem a társadalmi kompetenciájuk alapján kerülnek oda ahová, hanem mert a gazdasági támogatóik felépítik őket és finanszírozzák a pártjaikat.

"Az egyes ember akkor is csak közvetett módon tudna bármiről információt szerezni, amit ezer dolog befolyásol és ferdít....na meg képessége sincs rá hogy a közvetlen döntés jogát rábízzuk!"

Ez biztos igaz. Csak sajnos ez a politikusokra (aka "döntéshozók" is áll. Mögöttük pedig a gazdasági érdekek vannak, nem pedig "képesség", rálátás vagy szakértelem.

"A népszavazásban is a lényeg hogy mit és hogyan tesszük fel a kérdést, ezért sem jó semmire és ezért nem csodamódszer..."

"Nem kell lenézni, csak elfogadni hogy a vélemények és a hozzájuk tartozó emberek kompetenciái nem egyenrangúak így nem vehetők egyformán alapul!"

Ez biztos így van, de ugyan ki dönti el, hogy ki mennyire "kompetens"?

Vesszőparipám, de szilárd meggyőződésem az, hogy a demokráciához elsősorban demokraták kellenek. A demokrata polgár az az ember, aki a demokráciát mint államformát jónak tekinti és hisz annak működésében. Márpedig a globalizálódó világ és a gazdasági érdekek globálissá növekedése (gyakorlatilag soha nem látott mennyiségű lobbipénz a politikában) egyre inkább azt eredményezi, hogy az emberek egyre kevésbé hisznek a demokráciában, illetve abban, hogy ez az államforma valóban őket képviseli. Ha közvetlenül is beleszólhatnának a dologba, az visszaadhatná a hitüket a rendszerben. Járulékos pozitívuma lenne a közvetlen beleszólásnak az, hogy a pártok, pártcsoportok szerepe csökkenne, inkább egyes politikusok kvalitásai és kompetenciái válnának mérvadóvá. Hogy aktuális témára vetítsem: szerinted kialakulhatott volna olyan helyzet a migráció kapcsán, mint ami ma van, ha az emberek közvetlenül is beleszólhatnának a dolgokba?

Egy kétkamarás rendszerben simán lehetne közvetlen szavazni.

Ad Dio 2016.02.16. 19:28:24

@borzimorzi:

A migráns válság egy nagyon jó lehetőség arra, hogy ilyen irányba induljanak el a dolgok. Épp ezért kellene Merkelnek mihamarabb megbuknia, mielőtt a vélemények végképp radikalizálódnak és beállnak a tartós törésvonalak.

Én erősen hiszek abban, hogy Európa paradigma váltásban van (valójában vajúdik vele a 90-es évek eleje óta). Van egy másik vesszőparipám is. Talán picit furcsának tűnhet, de véleményem szerint a nyugati ember személyiségfejlődése és a társadalom több évezredes fejlődése párhuzamba állítható. Vagyis a nagy európai paradigmák valamelyest megfelelnek a személyiségünk fejlődésének stációival. Európa egy durva, mozgalmas és zaklatott, élményekkel teli, lázadó ifjúkor végén van. Felnőtté kellene válnia. Ehhez egy feladat kell. És azt hiszem ez készül éppen ránk szakadni.

Elnézést ha hülyeségeket beszélek.

Tamáspatrik 2016.02.16. 20:28:18

Jó cikk, amit a konzervativizmusról ír, azzal majdnem 100%-ban egyetértek, a lényeget jól ragadja meg és jók a megfogalmazásai. Annyi, hogy nem a XVIII. században jött létre. Pl. Mátyás király nem konzervatív módon uralkodott. Az egyház Európában a legtöbbször a konzervatív (azaz hagyományőrző vonalat követte. Koppány konzervatív volt, mert a hagyományok talaján állt, István királyunk baloldali, azaz újító.

A baloldal nem egyenlő a marxizmussal, az USA demokrata pártra például nem jellemző. Pl. az, hogy mindenki számára hozzáférhető egészségügyet kell létrehozni vagy a gazdagok kicsivel több adót fizessenek, az nem marxizmus. Ezzel együtt a baloldal fogékonyabb az ideologikus gondolkodásra mint a jobboldal.

Tamáspatrik 2016.02.16. 20:31:39

Azt hozzátenném, hogy a cikkíró a jó értelmű konzervativizmusról beszél. Rossz értelemben véve a (túlzásba vitt és agresszív) rasszizmus, nőellenesség (asszonynak a konyhában a helye - régi mondás), hűbéruralmi rendszer elképzelések stb. vezetik.

Afrika steht an der Elbe 2016.02.16. 21:16:00

@Túrós:
Na hát tudod, a liberálisok az evolúció abszolút zsákutcái, ha már evolúció. Agybajos, beltenyésztett, aberrált népség.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.02.16. 22:54:33

A jó konzervatív 5,1 %-ot ér el a választáson, minden liberális ökörséget megértő elfogadással tűr, és persze teljes mértékben szervilis a nemzetközi nagytőkével.
Apropó, mi van Dávid Ibolyával? Még szabadlábon..?

rozsdapeti · http://rozsda.blog.hu/ 2016.02.16. 23:40:59

@Ad Dio: Köszönet ezért a megfogalmazásért!

beszélő név 2016.02.17. 03:03:53

Az állam konzervatív szempontból ideális működésére felhozott példa, azaz a bírói szerepkör, nem ad számot két fontos kérdésről: Hogyan válnak legitimmé a szabályok, amelyek betartása felett azután őrködni ildomos? Az idő előrehaladtával, illetve a szabályokkal szemben támasztott igények esetleges változásával miképpen számol el ez a statikus modell?

A társadalmakban tapasztalható egyenlőtlenség eredete sokkal komplexebb kérdés annál, hogy mindössze egyetlen tényezőre, a piac diktálta feltételrendszer keretei között érvényesíthető egyéni képességek közti különbségekre vezessük vissza. Nem számol többek között az olyasfajta jelenségekből fakadó egyenlőtlenséggel, mint a mindenkori elit önreprodukáló potenciáljában tetten érhető kontraszelekció, vagy a társadalom különböző csoportjait hátrányos helyzetbe hozó előítéletek. Az igazságosság olyan elméletei, amelyek a meritokratikus elvet is igyekeznek szem előtt tartani, valójában épp arról szólnak, hogy ha nem is a javakat, de legalább a hozzájuk férés lehetőségeit igyekezzünk minél egyenlőbben szétosztani.

Az az elképzelés, miszerint az állam "egy nagy intézményrendszer, ami elvesz és osztogat", nehezen összeegyeztethető a korábban megfogalmazott funkcióval, őrködni a szabályok felett. Elvenni és osztogatni nem más, mint alakítani a szabályokon.

Ad Dio 2016.02.17. 07:00:54

@beszélő név:

Szerencsére ahogy nem lehetséges ideális progresszív államot sem létrehozni, a tökéletesen konzervatív állam sem lehetséges. A létező kormányok és politikai stílusok egy adott országra jellemző képzeletbeli középtől kicsit erre meg kicsit arra rendeződnek el. A világ nem fekete-fehér.

kristophoros83 2016.02.17. 07:15:54

Sajnálom, hogy nem tudok minden kommentre reagálni.

Brix hozzászólásához annyit fűznék hozzá, hogy a problémát jól látja, csak az okokat nem. Az okok nagyon összetettek, ember legyen a talpán, aki átlátja. Nem a konzervativizmus, mint politikafilozófai irányzat kimerüléséről van szó a jelelegi válságunkban. És a jelenlegi válságunk sem jelenlegi, hosszú történelmi folyamat része.

Amiről írni próbáltam, az egy nagyon lexikoncikk jellegű, pici és nem túl összeszedett összefoglalása annak a politikaifilozófiai hagyománynak, ami a konzervatív politikai gyakorlat mögött áll. Itt konkrétan politikafilozófusok műveire kell gondolni, akik nem feltétlenül futottak be politikai karriert.

Gery87 2016.02.17. 12:43:26

@Ad Dio:

"A valódi demokrácia egy olyan társadalmi rendszer, amiben a polgárok maguk döntenek a sorsukról, mivel a saját életükről van szó."

Igen, de ez csak választott képviselők útján lehetséges.
A közvetlen személyes részvétel csak nagyon kicsi közösségekben működik.
A közvetlen demokrácia kiterjesztése egy balos utópia és teljesen naiv...

"Hol látsz Te kompetens intézményeket? Mert amit én látok, az sokkal inkább gazdasági érdekcsoportok által mozgatott lobbivilág. itt nincsenek "független szakértő kompetens intézmények". A politikusok meg aztán főleg nem a társadalmi kompetenciájuk alapján kerülnek oda ahová,"

Ez így van, de most mi elvi dolgokról is beszélünk...

"Ez biztos igaz. Csak sajnos ez a politikusokra (aka "döntéshozók" is áll. Mögöttük pedig a gazdasági érdekek vannak, nem pedig "képesség", rálátás vagy szakértelem."

A polgár mögött meg sokszor az önző naív ostoba döntési állnak...és az érzelmi alapú csapongás...
Mindig vannak ilyenek.
A szükséges képességek egyike az érdekek közötti kompromisszum és fontossági sorrend megtalálása, felállítása pl.
A gazdasági érdek is egy valós és fontos érdek, nem lehet az egészet csak egyénekre leosztani...

"Ez biztos így van, de ugyan ki dönti el, hogy ki mennyire "kompetens"?"

Az dönti el hogy adott célhoz, feladathoz milyen képességekre van szükség, hogy mi a cél és mi a fontos azt meg az emberek és az ő szükségleteik döntik el...
PL az energiaellátás, egészségügy egy fontos dolog, és teljesen világos hogy szakmai szinten vannak kompetens emberek hozzá, nem a 18 év feletti szavazóképes akárkik halmazában...

"Ha közvetlenül is beleszólhatnának a dologba, az visszaadhatná a hitüket a rendszerben. "

Biztos ez?
Ha közvetlenül beleszólhatnának a jelenlegi általános választójog szerinti tömegek...annak egy antiutópikus baloldali rémálom lenne a vége...államcsőddel, 22 havi nyugdíjjal és fizetéssel, 1%-os adóval és 10 Ft-os benzinnel.....meg ingyen sör és kolbász...

A demokráciába a hitet az hozná vissza ha olyanok hoznák a döntéseket akik tudnák mik a valóban fontos és tematizálandó társadalmi kérdések...nem olcsó populizmussal vetítenek.
Ehhez nem a tömegek politikai beleszólását kell növelni...hanem fel kellene nevelni egy olyan értelmiségi réteget aki ezt belátja és kellő tudással bír ahhoz hogy a politikában megjelenve ezt képviselje, plusz lennie kell egy közmegegyezésnek arról mit tartunk fontosnak és vitára érdemesnek, vagyis az aktuális ellenzék nem viszi el a fent említett bazári mucsai szintre a politikáját...

"szerinted kialakulhatott volna olyan helyzet a migráció kapcsán, mint ami ma van, ha az emberek közvetlenül is beleszólhatnának a dolgokba? "

-MO-on kb az történt amit a többség akart, mert a kormánypárt ráérzett mit akar a többség.
-Nyugaton is az történt eleinte! A szavazók eleinte inkább toleránsak voltak, a Merkeli politika ezt le is tükrözte, csak debil módon, túltolva a biciklit....elvi kérdést csinálva belőle, a gyakorlati helyzetet leszarva....és mikor változott a nyugati közvélemény véleménye, hozzáállása...már nem mertek visszatáncolni....

kristophoros83 2016.02.17. 13:17:26

@Gery87: imádni (vagy gyűlölni) fogod ezt a blogot.

"Igen, de ez csak választott képviselők útján lehetséges.
A közvetlen személyes részvétel csak nagyon kicsi közösségekben működik.
A közvetlen demokrácia kiterjesztése egy balos utópia és teljesen naiv..."
Ajánlom figyelmedbe a svájci demokráciát...

Ad Dio 2016.02.17. 15:39:46

@Gery87:

Értem az aggályaidat, de szerintem mielőtt ezeket megfogalmazod, érdemes lett volna megkérdezni, hogy miképpen is gondolom ezt az egészet, mert azt hiszem így a ködöt szurkáltad csak.

A véleményem az, hogy a demokrácia olyan populista irányba indult el, ami mentén a választók egyre kevésbé képesek hinni abban, hogy a rendszer működésére ráhatással vannak, vagyis kiábrándulnak a francba az egészből. Márpedig a demokráciához elsősorban demokraták kellenek.

Az én (ideális) megoldásom egy két kamarás parlament volna, ahol az alsóház megfelelne a mai parlamentnek. Ez végezné el a törvények előkészítését, majd szavazna is róla, mint normálisan. Ezután a virtuális felsőház is megszavazná a dolgot, amit az állampolgárok jelentenének. Adott lehetne egy alsó korlát, ami alatt érvénytelen a szavazás (5-8%). Ha azonban érvényesen szavaz a felső ház, akkor a törvény csak az alsó és felső ház együttes szavazatával léphet érvénybe.

Egy egyszerűbb (kevésbé impakt) rendszer is elképzelhető, amiben a polgárok a parlamenttel együtt szavaznak és a szavazataik arányosan kerülnek elszámolásra (választásra jogosultak száma: 8000000. Parlament létszáma: 199 fő. 1 szavazópolgár közvetlen szavazata 1/40000 képviselői szavazattal ér fel.

A közvetlenül megszavazható témákat is lehetne korlátozni, amiképpen népszavazni sem lehet mindenről.

Mint látod ezek a rendszerek nem tisztán képviseletiek és nem is tisztán közvetlenek. Középutasak. Meggyőződésem, hogy sok embernek jelentenének új reményt arra, hogy a demokrácia az legyen aminek lennie kellene.

Btw a közvetlen demokrácia minden csak nem baloldali ötlet. A bal-liberális megoldás a problémára a "liberális demokrácia" nevű korlátozáscsomag. Ez felülről, kívülről igyekszik a demokráciát (vagy inkább annak látszatát) megteremteni, azáltal, hogy a polgárokat bizonyos dolgokra beidomítja, a nem kívánatos viselkedéseket meg bünteti. Éppen ezért ez nem igazi demokrácia, csak annak látszata.

Gery87 2016.02.17. 16:20:16

@kristophoros83:

"Ajánlom figyelmedbe a svájci demokráciát... "

A fontos kérdésekről ott egy képviselőkkel teli országgyűlés dönt, a népszavazás pedig ott is átmegy a parlamenten...
Amúgy írtam hogy ez max kis közösségekben működik, Svájcban is ez van!
A képviselői rendszert ott sem helyettesítették egy az egybe.

2imádni (vagy gyűlölni) fogod ezt a blogot."

Csak benéztem, a témát nézem, nem követek semmilyen blogot rendszeresen...

Gery87 2016.02.17. 16:37:40

@Ad Dio:

Szerintem kisregényt lehetne írni arról hogy részletesen ki mit mit gondol...ami már csak azért is nehéz mert a szar blogmotor állandóan kidobál..

"Márpedig a demokráciához elsősorban demokraták kellenek."

Igen, a törvényhozásban elsősorban, aztán majd ha ők hitelesek, akkor lesznek hívei is a tömegeknél...

"Ezután a virtuális felsőház is megszavazná a dolgot, amit az állampolgárok jelentenének. "

Csakhogy a többségüknek nincsenek megfelelő rálátásaik és kompetenciáik ehhez!
Nem beszélve arról hogyha az alsóház inkompetens populista demagógokból áll, akkor ez a rendszer sem jobb semmivel mivel olcsó mucsai marhaságokról kéne szavazni!
És hidd el az átlag erről is simán szavaz...
ezért mondom hogy elsősorban értelmes, hosszútávon gondolkodni képes politikai garnitúrára van szükség....aki megfelelő módon tematizálja a politikai közbeszédet és akkor 4 évre rá lehet bízni a kormányzást és törvénykezést!
Így a hagyományos képviseleti demokrácia is működik állami szinten, nincs szükség közvetlen népszavazás dömpingre!
Ez hatékonyabb.
Kicsiben a közvetlen módszer működhet...erre van.

"a közvetlen demokrácia minden csak nem baloldali ötlet. "

Pedig az, és próbálták is az anarchisták, kommunisták...
A munkástanácsokkal, a kommunákkal, a dolgozók által választott üzemi tanácsokkal és gyárigazgatókkal stb.
egyik sem működött, egy bürokratikus, merev életképtelen rendszer lett az eredménye.
Ahol a tömegek vagy a párt számára szimpatikus de inkompetens, szakmailag alkalmatlan jelöltek kerültek pozicióba...

Gery87 2016.02.17. 16:50:12

@Ad Dio:

"A közvetlenül megszavazható témákat is lehetne korlátozni, amiképpen népszavazni sem lehet mindenről."

Most is van ilyen, nálunk is.
Amúgy tudtommal Svájcban is.
Megyei, járási szintű kérdésekben talán ki lehetne terjeszteni egy közvetlenebb rendszert, de amit mondasz hogy állami szinten...hát szerintem nem.
Azt is nézd hogy Svájcban eleve a politikai réteg sem olyan lehet mint nálunk. És ugyanúgy vannak pártok stb.

Ad Dio 2016.02.17. 17:29:21

@Gery87:

"Csakhogy a többségüknek nincsenek megfelelő rálátásaik és kompetenciáik ehhez!"

Ismét csak azt tudom, mondani, hogy a politikusoknak sincs. Ráadásul a lobbi érdekek rendre felülírják a hosszútávú érdekeket. Sokszor még a közép és rövidtávúakat is.

"Nem beszélve arról hogyha az alsóház inkompetens populista demagógokból áll, akkor ez a rendszer sem jobb semmivel mivel olcsó mucsai marhaságokról kéne szavazni!"

Csakhogy ma is ez zajlik, csak nincs semmiféle kontrollunk felette. 4 évente szavazás? Lassan már az amúgy is kabaré "választási programok" is kikopnak a divatból. A mai képviseleti demokráciákban gyakorlatilag vakon írod alá a papírt 4 évre.

"ezért mondom hogy elsősorban értelmes, hosszútávon gondolkodni képes politikai garnitúrára van szükség....aki megfelelő módon tematizálja a politikai közbeszédet és akkor 4 évre rá lehet bízni a kormányzást és törvénykezést!"

Én meglehetősen gyakorlatias vagyok, így az olyan javaslatokat, amik egy-egy fennállór rendszer hibáit a szereplők megjobbításával kívánja korrigálni, hát khm... kétkedve fogadom. A képviseletei demokrácia egy globális világban, ahol a tőke sosem látott koncentrációban települ rá a politikára, kétlem, hogy megjavítható. Egész egyszerűen az erőtér túl erős.

Az egyszeri polgár természetesen megvezethető, viszont rájuk kiterjeszteni a lobbit sokkal nehezebb. Épp ezért egy vegyes rendszer kontrollt jelenthetne a demokráciákban.

Én egy vegyes rendszertő a pártok és a lobbiérdekek hatalmának csökkenését, másik oldalról viszont a demokrácia elfogadottságának növekedését várnám.

"Pedig az, és próbálták is az anarchisták, kommunisták...
A munkástanácsokkal, a kommunákkal, a dolgozók által választott üzemi tanácsokkal és gyárigazgatókkal stb."

Mint látod, az én megoldásom nem tisztán közvetlen, hanem vegyes rendszer. Nem hasonlít a kommunákra vagy a munkástanácsokra. azok valóban vak rendszerek voltak. Ez nem lenne az.

"Szerintem kisregényt lehetne írni arról hogy részletesen ki mit mit gondol..."

Ez így van. Főleg hogy jelen pillanatban ez még a horizonton sem látszik. Inkább csak sci-fi kategória. De én a jövőben errefelé keresgélnék.

Szívesen kipróbálnék pl. egy kísérleti szisztémát, amiben a parlamenti szavazásokat lehetne követni a neten egy árnyékszavazással, aminek semmi relevanciája nem lenne, viszont meglátszana általa, hogy ha-akkor mi lenne.

Európa jövőjét a jobb, okosabb demokráciában látom, de ezt nem az intézmények és a társadalmi szabályzók irányából (felülről) látom elérhetőnek, hanem a közvetlenségben. Úgy is mondhatjuk, hogy nem több demokrácia, hanem több demokrata kell.

beszélő név 2016.02.17. 18:49:42

Elvileg létezik egy köztes megoldás is a hagyományos közvetett, illetve a — egyébként szerintem is inkább az utópiák közé sorolandó — közvetlen demokratikus rendszer között. A törvényhozási szerv tagságának sorsolásos betöltése. Több elméleti variációjával is találkoztam, sőt olvastam néhány éve, hogy valamelyik benelux államban regionális szinten egyfajta teszt üzemmódban működik is ilyen rendszer. A főbb elemei a következők:

(1) Bármely "x" életév fölötti, illetve "y" életév alatti állampolgár a törvényhozás tagjává sorsolható meghatározott időtartamra.

(2) A kisorsolt személy köteles betölteni a szerepkört. Ezért meghatározott bérezés kap, amely csak abban az esetben növelhető, amennyiben olyan állást kell feladnia, mellyel igazolhatóan több jövedelemhez jutna a kérdéses időszakban. Felmentésre csak egészen speciális esetekben kerülhetne sor (egészségi állapot, anyaság korai szakasza stb.).

(3) A parlament összetétele ugyanakkor nem lenne teljesen véletlenszerű. Különböző társadalmi csoportokat preferálna a rendszer garantált mennyiségű kvótával, leképezve az adott csoport statisztikai arányát az össznépességen belül. Tehát pl. a bélyeggyűjtők nem kapnának helyeket, de az etnikumok igen, a buszsofőrök nem, de a melegek igen stb.

(4) Az összetétel súlyozásának másik módja, hogy bizonyos kitüntetett szakmák, szakterületek képviselői szintén meghatározott számban állandóan jelen lennének a grémiumban. Az ilyen képviselők a különböző szakmai kamarák tagjai közül kerülnének kisorsolásra.

(5) A törvénykezés előkészítő szakaszát, vagyis a szavazásra bocsátandó rendelkezés konkrét tartalmának kidolgozását a parlamenti képviselőkből sorsolt kisebb csoportok végeznék. Ezekben a csoportokban még nagyobb arányban lennének jelen a jogi szabályozásban leginkább érintett terület képviselői. Tehát pl. ha a mezőgazdasági ágazat a parlamentben 3% erejéig van garantáltan jelen, egy a gabonakereskedelem vámtarifáit érintő törvény előkészítő szakaszát végző munkacsoportban mondjuk 40% lenne az ilyen szakemberek aránya.

(6) A parlament folyamatosan ülésezne, ugyanakkor összetétele nem ciklikusan változna, hanem kisebb részletekben viszonylag sűrűn (félévente, negyedévente) cserélődne.

A rendszer vélelmezett legfontosabb előnyeit hosszan lehetne sorolni, ám persze bizonyos hátrányait tekintve is könnyű lenne jóslatokba bocsátkozni. Az bizonyosnak tűnik, hogy egy lényegesen működőképesebb modellnek tűnik a közvetlen demokráciához képest.

kristophoros83 2016.02.17. 19:22:16

@Gery87: A svájci demokráciát azért említettem, mert annak a lényege az önkormányzatiság, és a lehetőség a kiválásra. Olyan kicsi a központosítás, hogy az magyar szemmel hihetetlen. Az adók nagyrésze helyben marad. Így a politika sokkal inkább helyi, és az identitás is struktúrált.

Ad Dio 2016.02.17. 20:38:13

@kristophoros83:

Az EU kiépülése éppen ellentétes folyamatot erőltet sajnos.

Ad Dio 2016.02.17. 20:58:35

@beszélő név:

Én inkább az önkéntesség híve vagyok. Ez ugyanis feltételez némi ráfordított energiát és kifejezett akaratot. A sorsolásos rendszer azonban nem.

Gery87 2016.02.18. 12:10:50

@kristophoros83:

Svájc egy kivételes példa eleve...
Olyan történelmi, kultúrális és politikai adottságokkal hogy azt átültetni egy az egybe MO-ra nem lehet.
Ezért sem tartom igazán jó példának mint Közv demokrácia a számunkra, mert az hogy ott van valamilyen formában meg működik, az semmit nem jelent a magyar társadalomra és viszonyokra nézve....

A magyar egy tipikus K-európai mentalitású nép, aki atyáskodó, szociális államot és erős vezetőt akar, politikailag pedig passzív és érdektelen ("hagyjanak békén")...nincs polgári attitűdje, nincs ennek gyökere....így a közvetlen polgári önkormányzatiságnak sincs táptalaja...

Azt várni hogy majd "felébred" és hirtelen akarja....hát ilyen nem nagyon lesz.
Ehhez generációk kellenek úgy, hogy közben a mostanitól eltérő társadalmi, politikai, gazdasági légkör teremtse meg rá az igényt.....mint az evolúció, nem megy gyorsan csak úgy.

Amihez nem tudom milyen fordulat kéne, de gyanús hogy ilyen csoda nem lesz....

borzimorzi 2016.02.22. 16:50:44

@Ad Dio: Nem beszélsz hülyeséget, sőt. Merkelnek nem szabadna szerintem megbuknia mindaddig, amíg nem sikerül immunizálnia a németeket a migránsok beáramló inváziós serege ellen. Utána megbukhat.

Üdv:
b
süti beállítások módosítása